2016. április 20.

napi gúz

a reggeli szokásos, megőrülős, kapkodós, mindig elkésős rohanásban, már az oviban ülve, a gúz megkérdezte:
- anya!? miért késel el és miért sietünk mindig?
annyira zaklatott voltam és ideges, hogy tényleg mindig rohanok és nem érek oda sehova időben, hogy nem jutott eszembe semmilyen épkézláb válasz és csak azt tudtam neki mondani:
- mert az idő nem időtlen...
furán nézett rám angyalom és képzelem, ahogy ezen kattog, hogy akkor ez most mit is akar jelenteni...
magamban meg folyton keresem a megoldást, hogy hogyan lehetne az időt optimálisan és egészségesen kihasználni, hogy ne legyek folyton fáradt, hogy ne kelljen folyton rohanni, időről-időre odaérni valahova időre... idővel biztos rájövök...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése