otthon, édes otthon... kábé ezeket a szavakat duruzsoltam, amikor este egy hét után a saját ágyamban hajthattam álomra a fejem.
majd reggel jött a megerősítés, hogy valóban itthon vagyok... mert hogy ez így megy minden vasárnap, és szombat és főleg ünnepnapon, hogy a szomszédom tekintettel mindenre és mindenkire hajnali hét után áll neki egy ugyan rövid, (negyed óránál nem hosszabb), de annál hatásosabb fahasogatáshoz.
a pincéje pont az ágyam alatt van... és minden egyes fejsze ütés az agyam legmélyéig hatol, megrengetve vele a ház összes falát és elszakítva vele minden egyes édes álomhoz kapcsolódó ideg és érzőszálamat.
innentől kezdve nem csodálkozom, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül képes vagyok késő éjjel elindítani a mosogatógépemet...
szeretem a szomszédaimat.
imádlak :-)
VálaszTörlésezektől szép az élet! ;)
Törlés