az utóbbi időben sem lankadt a magamra, magamba figyelés. saját magam megfigyelője vagyok. magamtól tanulok magamról, miközben érdekes és izgalmas felfedezéseket teszek.
tudok döntéseket hozni, vagy épp nem hozni, ha nem rám vonatkozik az adott helyzet. vagyis hallgatni és megmondani a másiknak, hogy nem dönthetek helyette.
tudok szembemenni a félelmeimmel és felvállalni azt konfliktusmentesen.
képes vagyok új dolgokra, új elhatározásokra...
képes vagyok a türelemre és a még nagyobb türelemre a gyermekemmel és magammal szemben is.
tudok nemet mondani és nem belebonyolódni nem egyenes, talánviszonyba, még ha nagyon vágyom is az illető személyre és közelségére.
képes vagyok a bocsánatkérésre és a megbocsátásra...
tudok továbbra is optimistán nyitott lenni...
tudok Nő lenni... bár az egyenes hát tartással és a magas sarokkal még vannak gondjaim.
kis lépések ezek, nagy levegővételekkel és kilégzésekkel... szeretem az életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése